Vajdaszentivány:
Nagy Gyurkáné káposztát főz,
kontya alá ütött a gőz.
Ej-haj, teszi-veszi fakanalát,
férjhez adja Mari lányát.
Jön a babám a tanyáról,
ismerem a járásáról.
Ej-haj, járásáról, mozgásáról,
a fekete kalapjáról.
Akkor szép az erdö,mikor zöld,
Mikor a vadgalamb benne költ.
Olyan a vadgalamb,mint a lány,
Sirva sétál a párja után.
Ezt a kerek erdöt járom én,
Ezt a barna kislányt várom én,
Ez a barna kislány viola,
Én vagyok a vigasztalója.
Elvágtam az ujjam, jaj de fáj
Füge fa levelet tettem rá
Füge fa levele gyógyítsd meg
Gyere kisangyalom, csókolj meg
Édesanyám rózsafája
én voltam a legszebb ága.
Kihajlottam az utcára,
Leány s legény bosszújára.
Virágzik a cseresznyefa,
szebben virít a rózsám arca.
Rózsám arca télben, nyárban,
szebben virít a határban.
Erdő mellett nem jó lakni,
Mert sok fát kell hasogatni,
Tizenhárom ölet, meg egy felet,
Öleljen meg engem, aki szeret.
Jaj,de szennyes a kendője,
Talán nincsen szeretõje,
Adja ide lelkem, mossam ki,
Úgyse szeret engem még senki.
Dunántúl:
Télen nagyon hideg van,
nyáron nagyon meleg van,
Soha sincs jó idő,
mindig esik az eső.
Kék pántlikás a szoknyám,
szombat este veszem rám,
Csak azért veszem rám,
hogy a babám nézzen rám.
A Csicsóné három lánya,
mind a három egy szoknyába - ragyogó csillagom,
Mind a három híres dáma,
háromnak van egy szoknyája - ragyogó csillagom
Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri,
Csiszeg-csoszog a tetű, násznagy akar lenni.
Oda ugrik a bolha, vőfély akar lenni,
Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.
Gólya volt a szekundás, kisbéka a flótás,
Dongó darázs a bőgős, pulyka volt a prímás.
Táncba ugrik a majom megjárja a polkát,
Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.
Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott,
A mellé meg malacot, kilencet kirántott.
Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött,
Míg az ebéd elkészült a tücsök megszökött.
én édes pintes üvegem üvegem
süvegem elõtted leveszem leveszem
hogyha szép lányt látok köszönök
olyat iszom csak úgy nyöszörgök
Csákány buzogány
húzzd rá, te cigány,
Ha te húzod én meg járom,
berzencei nagy kocsmába.
Édesanyám rózsafája,
Én voltam a legszebb ága,
Legszebb ága, legszebb lánya,
A leányok bokrétája.
Ej, haj, Sobri pajtás
Hová lészen a vándorlás
Ej, haj, Szekszárd felé,
Az én kedves babám felé.
Ej, haj, Sobri pajtás
Ellopták a pejparipád,
Ej, haj, csak hadd vigyék,
van még az Alföldön elég.
A karádi bírónak
van két sárga csikója
ellopnám az éjszaka,
hogyha rám nem virradna.
Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni
ott kell annak megtanulni,
hogyan kell a dudát fújni.
Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni
ott vannak a férges kutyák
abból lesznek a jó dudák
Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni
ott is azt kell néki fújni,
hogy ő dudás akar lenni.